Minőségi és finom ételt vagy azt, ami kihozható az alacsonyan tartott költségnormából? Egyáltalán eszik a gyerek a suliban? • #gyereacomeniusba
A szülő valós félelme, hogy a gyerek nem vagy alig eszik az iskolában. Hazaérve rohan a hűtőhöz. Ki van éhezve.
Fontos téma, kezdjük az elején: a magyar iskolai étkeztetés pénzügyi támogatásának mélyre nyúló és nemzedékeken át komoly károkat okozó elvi pilléreinél.
Jogszabály szerint az állami étkeztetési támogatásban részesülő gyermek az iskolában féláron kapja a tízórait, ebédet, uzsonnát. Azonban az állami étkeztetési támogatás mértéke maximalizált.
Itt álljunk is meg egy igazlátó szóra! Ezek szerint az étkeztetés díja az állami intézményekben maximum az állami támogatás összegének kétszerese lehet?!
Pontosan! A városi önkormányzat pénzügyi bizottságának elnökeként hat éven át ezt hallgattam…
Vagyis az iskolákban nem főzhetnek a jelenleginél magasabb nyersanyag-normából, ha ugyanis ezt tennék, akkor a rászoruló családoknak járó támogatási összeget az önkormányzati költségvetésből kellene kipótolni!
Mindenki érti. A dolog pénzügyi vonatkozását nem is kell tovább ragoznom…
Szóval mit eszik a gyerek? Hát azt és annyit, ami és amennyi kijön az így képzett alacsony összegből.
A leves példáján át érzékeltetem a mai magyar menzai szegénységet.
Rántott leves, suhintott leves, tojásleves, rongyleves, pusztaleves, köményes leves, fokhagymás leves. Nyelvünk csodálatosan gazdag és változatos, ám ezek a levesek eléggé híján vannak a csodának meg a változatosságnak. A valóságban vízzel felhigított, ízesített rántásokról van szó. Kimaradt a porleves, no meg a leárazott, megfásult zöldségkockából készített petőfileves. (Petőfi Sándor se nagyon tudná, minek nevezze ezt az úgynevezett menzai „erőlevest”… meg én se!)
Az egyetlen, ami talán valamennyire ízlik a gyerekeknek, az a kellemesen édes-savanyú paradicsomleves, és az abból kihalászott betűtészta, amiből huncut kis szavakat lehet kirakni.
De mi a helyzet az iskolai étkeztetéssel a COMENIUSBAN?
Iskolánk SAJÁT FŐZŐKÖNYHÁVAL rendelkezik, ahol mindennap többféle étel készül. A nálunk tanuló gyerekek naponta 3 főétel közül VÁLASZTHATNAK.
A nyersanyag-norma jóval magasabb az állami menzán alkalmazottnál. Ez ugyan az árképzésében is megjelenik, de melyik szülő ne fizetné ki örömmel, ha azt látja, hogy gyermeke MINŐSÉGI, ÍZLETES ételt ehet, több étel közül választhat és még REPETÁT is kérhet?! A séf a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve, az általuk kedvelt ízvilágra építve állítja össze a menüt.
A Comenius tulajdonosi köre most egy még nagyobb változtatásra készül. Finn modell alapján ugyanis hamarosan BEVEZETJÜK az ÖNKISZOLGÁLÓ SULIMENZÁT, ahol a gyerekek a melegentartó pult táljaiból MAGUK FOGNAK SZEDNI, és a SVÉDASZTAL a főtt ételek mellett FRISS RÁGCSÁLNI VALÓ ZÖLDSÉGET (répát, karalábét, stb.) is kínál majd. Annyiszor REPETÁZHATNAK, ahányszor jólesik, a maradékot pedig ők dobják ki, már ha egyáltalán lesz ételmaradék, mert koncepciónk egyszerre mutat az ÖNÁLLÓSÁGRA és az ÉTELPAZARLÁS ELKERÜLÉSÉRE való nevelés irányába.
Éhesen egyetlen gyermek sem megy haza a mi boldog iskolánkból!
NEM FÉRSZ BELE A DOBOZBA?
GYERE A COMENIUSBA!
#hanemférszbeleadobozba; #gyereacomeniusba
